1992-ben Vincent Levenu visszavonult a profi kerékpározástól, bringáját a padlásra vágta, majd kitalálta, hogy alapít egy profi csapatot. Nem sokkal később bejegyezték a Chazalt. 1996-ban a cég kihátrált, helyébe a Petit Casino lépett. 1999-ben már olyan spílerek tekertek náluk, mint a kazah legenda Alexandre Vinokourov, az észt nagymenő Jaan Kirsipuu vagy éppen Lauri Aus. 2000-ben ez a szponzor is tovább állt, a pótlását az Ag2r csoport vállalta magára, amely egy franciaországi életbiztosító illetve különböző magán nyugdíjpénztárakat kezelő társaság. A csoport belépése, olyan nevek szerződtetését tette lehetővé, mint Francisco Mancebo, Christophe Monroe vagy éppen Jean-Patrick Nazon. A 2000-es évekre hazája legsikeresebb csapatává vált ez a formáció. Az Ag2r mellé azóta betársult másodlagos névadó szponzornak a La Mondiale, amely lényegében nem más, mint egy idősek otthonát működtető szövetkezet.
A 2000-es évek közepén Simon Gerrans, Cyril Dessel, Jean-Patrick Nazon, Ludovic Turpin, Rinaldo Nocentini, John Gadret és Christophe Moreau voltak felelősek a csapat sikereiért. Többek között nyertek két Santos Tour Down Undert, győzedelmeskedtek a Mediterrán Körversenyen, valamint szereztek több Tour és Giro szakaszgyőzelmet is. A többnyire francia kerekeseket alkalmazó gárda 2011-ben országa egyetlen első osztályú csapata maradt. Bár Anthony Ravard villogott a februári Etoile de Bessegen, majd kisebb versenyeken is vitézkedtek, ezt leszámítva azonban mindössze John Gadret, Giro szakaszgyőzelmének és Jean-Christophe Peraud, Tour összetettbeli tizedik helyének örülhettek. Ezzel a World Tour rangsor utolsó előtti helyén végeztek, de nem voltak túlságosan szomorúak miatta, hisz ez a tény nem befolyásolta azt, hogy a szurkolók egyik legkedvesebb csapata maradjanak.
2012-re kevesen távoztak és kevesen érkeztek. Az összetett versenyeket tekintve továbbra is az ír Nicolas Roche volt az első számú emberük, aki bár az előző idényekben kissé visszaesett, de az év vége felé - bár kissé későn – újra bontogatni kezdte szárnyait. John Gadret a Girón próbált meghatározó lenni, míg Jean-Christophe Pearaud és Hubert Dupont a francia többnaposokon bizonyítottak.
Egyszerűen nem lazsálhatnak, presztízskérdést kellett abból csinálniuk, hogy ők vagy a nagy rivális FDJ a jobbik gall csapat.
2013-ban ellenben már új szelek fújtak. A kolumbiai kerékpározás hősei visszatértek az élmezőny rivaldafényébe, s ebből Carlos Alberto Betancur révén az Ag2r sem maradhatott ki. Nicolas Roche távozása megkérdőjelezte a gárda sikerességét, ám Betancur dobogós helyei valamint Christophe Riblon frenetikus győzelme az Alpe d’Huezen visszavarázsolta őket a középmezőnybe.
Sajnálatos módon azonban csak Riblon tudott World Tour versenyen szakaszt nyerni (Tour de France, Lengyel Körverseny), ám remek ütembeli fejlődéséről tett tanúbizonyságot az ifjú francia sikervárományos Romain Bardet illetőleg a Roma-Maximat nyerő Blel Kadri is.
Steve Hounard doppingesete kissé negatív fényt kapcsolt, ám szerencsére hamar elfelejtette a nagyérdemű ezt a kis kellemetlenséget. Domenico Pozzovivo támogatásával Betancur három dobogós helyet hozott Giro d’Italia szakaszain, amivel elnyerte a legjobb fiatalnak járó fehér trikót is. Jean-Christophe Peraud sem mutatott rossz formát a Touron, ám egy szerencsétlen bukás következtében kulcscsontját törte, így a verseny feladására kényszerült. Pozzovivo egészen stabilan tekert a Vueltan, így a minimális elvárásokat valljuk be teljesítették a franciák.
Ha összességében megnézzük a keretet, akkor talán azt lehetne mondani, hogy ez a csapat az egyhetesekre lett összerakva. Bardet, Betancour, Peraud, Pozzovivo és Riblon mindannyian esélyesek lehetnek arra, hogy amennyiben kijön számukra a lépés akkor a többnaposokon maradandót alkothassanak.
A 2014-es esztendő legnagyobb vesztesége egyértelműen John Gadret, aki a Movistar csapatához távozott.
A legnagyobb nyereség ellenben a Europcar gárdájától elcsaklizott Damien Gaudin, Sébastien Turgot kettős, akikkel végre valahára a tavaszi klasszikusokon is bevethető versenyzőkre tettek szert.
Összességében Bardet-tól mindenféleképpen áttörést vár a szakma, Betancur kissé meghízva várja a szezonkezdetet, Peraud, Pozzovivo és Riblon triójának pedig az lesz a feladata, hogy folytassa eddigi szereplését. Érdemes még megemlíteni a Matteo Montaguti, Rinaldo Nocentini talján duót is, akiktől már évek óta várnánk valami áttörést.
Főbb vezetők: Vincent Lavenu, Laurent Biondi, Gilles Mas, Julien Jurdi
Távozott: Manuel Belletti (olasz, Androni Giocattoli), John Gadret (francia, Movistar), Valentin Iglinskiy (kazah, Astana), Anthony Ravard (francia, visszavonult)
Maradt: Davide Appollonio (olasz), Gediminas Bagdonas (litván), Romain Bardet (francia), Julien Berard (francia), Carlos Betancur (kolumbiai), Guillaume Bonanfond (francia), Maxime Bouet (francia), Steve Chainel (francia), Mikael Cherel (francia), Axel Domont (francia), Samuel Dumoluin (francia), Hubert Dupont (francia), Ben Gastauer (luxemburgi), Hugo Houle (kanadai), Yahueni Hutarovics (fehérorosz), Blel Kadri (francia), Julian Kern (német), Sebastien Minard (francia), Lloyd Mondory (francia), Matteo Montaguti (olasz), Rinaldo Nocentini (olasz), Jean-Christophe Peraud (francia), Domenico Pozzovivo (olasz), Christophe Riblon (francia)
Érkezett: Maxime Daniel (francia, Sojasun), Damien Gaudin (francia, Europcar), Alexis Gaugeard (francia, neo), Patrick Gretsch (német, Argos-Shimano), Sébastien Turgot (francia, Europcar), Alexis Vuillermoz (francia, Sojasun)
A kép forrása: Flickr via Photo Pin – a szabad felhasználású és szerkeszthető képek gyűjteménye
